Korosztályok

A kiscserkész korosztály az általános iskola 1. évfolyamától a 4. osztály végéig terjed.

Ők a mozgalom legfiatalabb tagjai. A kiscserkészek cserkészcsapatonként egy­séges színű nyakkendőt hordanak, a nagyobbaktól eltérően két ujjal tisztelegnek, melyek a kiscserkésztörvény két pontját jelképezik. Számukra minden héten őrsgyűlések biztosítják az együttlétet és a szórakozást, amelyek általában egy-másfél óráig tartanak. A talál­kozók meséből, játékból, sok mozgásból, kézműves foglalkozásokból, énekből, cselekedve tanulásból tevődnek össze és mindezeket keretbe foglalja a közösségi lét és a vezető személyes példája.

A kiscserkész foglalkozásoknak, meseerdőknek (rövid, mesés séta), túráknak és tanyázásoknak keretmeséje (háttértörténete) van, így lehetőség nyílik hétmérföldes csizmával hegyen-völgyön át megismerni a magyar népmesék világát, vagy akár megláto­gatni Mikkamakkát a Négyszögletű Kerek Erdőben.
A kiscserkészek a sok vidámság mellett elsajátítanak olyan ismereteket, amelyek gyakorlat­orientáltságukkal összekötik az iskolában szerzett elméleti tudást a mindennapi élet gyakorlatával.

Bár a legfiatalabb korosztályról beszélünk, idősebb társaikhoz hasonlóan nekik is számot kell adniuk tudásukról. Ilyenkor őrsvezetőjük segítségével felkészülnek az úgynevezett kiscserkész próbákra. A próbák folyamatosan jelen vannak a cserkészéletben és általában a cserkészév végén kerülnek megrendezésre.

Ilyenkor a gyakorlatban tanultak vissza­kérdezése történik – persze játékos és élményt adó formában. A kiscserkészeknek három ilyen próbatételük van: a piros pajzs próba, a fehér pajzs próba és a zöld pajzs próba. Ha sikeresen teljesítik a kihívásokat, jelvény fogja jelezni ügyességüket, melyet cserkész­ingükön hordhatnak.

A cserkész korosztály az iskola 5. évfolyamától a 8. osztály végéig tart. Ebben az időszakban a fiúk és a lányok külön őrsökbe szerve­ződnek. Célunk, hogy ezáltal a fiatalok ne csak a korosztályuk, hanem a nemük szerinti nevelésben részesüljenek. A korcsoportban végzett munka sajátossága, hogy az őrsben szerzett közösségi élmények mellett megjelennek a hosszabb távú személyre szabott feladatok – az úgynevezett megbíza­tások – melyekkel az egyéni önállóságot és a felelősség­tudatot erősítjük. A hang­súly mind­emellett még a közösségi nevelésen van, és igyekszünk személyre szabott feladatot adni. A cserkész korú fiatalok esetében a tervezett tevékenységek súlypontja a cselekvő részvételen van, illetve azon, hogy a gyermek bátran kipróbálhassa magát egy biztonságos közegben. A cserkész korosztály első éve az úgynevezett újonc év, melynek különös jelentősége van. Ha az ekkor még jelölt cserkész az év végén sikeresen leteszi a próbát és bizonyítja, hogy a cserkész­tudást elsajátította, fogadalmat tehet, mely egy életre szól.

A kósza cserkészek 15–18 évesek, tehát ezt a korosztályt a 9–12. évfolyam között számítjuk. Ekkor van lehetőség arra, hogy a kisközösségi életen túli feladatokat vállaljanak, mint például a vezetői lét. Ahogy elnevezésük is utal rá, ebben a korban a fiatalok egyre több új dologgal találkoznak, melyek megélése – a jó és a rossz közötti folyamatos különbségtétel, az egyre táguló élettérben való lavírozás és a folya­matos megfelelési kényszer – hatalmas kihívást jelent számukra. Kószálnak.

A korcsoport tagjaival foglalkozó önkéntes veze­tők legfőbb feladata, hogy vonzó, hasznos és értékes programokat biztosítsanak a rájuk bízottak számára, melyeken keresztül az egyén kompetenciái továbbfejlődnek. A cserkészet ekkor mutatja meg igazán a vagány arcát. Az előző korosztályokhoz képest nagyobb teret engedünk az ifjúságnak – figyelve arra, hogy továbbra is fennmaradjanak a biztonságot jelentő, cserkészet adta keretek. A programok célja, hogy az énjüket meghatározó tapasztalat­gyűjtésre fordítsák idejüket. Cserkészetünk nagyjait idézve „kötelességeket keressenek” és „a világot egy kicsit jobbá tegyék”. Az ellenőrzött, de nagyobb önállóság segíti a fiatalokat tehetségük és egyéniségük ki­bontakoztatásában.

A cserkész életpályában ez a korosztály választóvonalként van jelen. Azok számára, akik nem kívánnak önkéntes ifjúságneveléssel foglalkozni, számtalan értékes program áll rendelkezésre, pl.: bekapcsolódhatnak a szakágak programjaiba.

A vándorok 19–23 éves fiatal felnőttek, akik kiscserkész korukban megtanultak a családtól távol lenni, cserkész éveik során megértették a közösségi lét alapjait, kósza korosztályban pedig elkezdték megismerni a világot és egyre nagyobb biztonsággal mozogtak szűkebb és tágabb környezetükben.

A korcsoport tagjai most a felnőtté válás kapujában állnak, és évről évre egyre nagyobb léptekkel haladnak a nagybetűs élet felé. A cserkész­nevelés célja, hogy ebben az életszakaszban már felkészülten és tapasztaltan reagáljanak a kihívásokra, stabil és értékes személyiségek legyenek. Más szóval felismerjék „a boldogulás ösvényét”.

Az úton már önállóan, saját tempójukban haladnak. Ha elakadnának, szintén felnőtt őrstagjaiktól tanácsokat, ötleteket kérhetnek. Így marad meg a közösség, bár tágabb és kevésbé kötött formában. A korosztály tagjainak továbbra is megvan a lehetőségük a közösség szolgálatára csapat, de akár kerületi vagy országos szinten is.

A vándor korosztályú cserkészek ekkorra már sok szakági tevékenységet kipróbáltak, sőt lehet, hogy valamelyiknek elkötelezett tagjai is lettek. Az ilyen korban lévő vezetők pedig már sok esetben rajt vagy cserkészcsapatot irányí­tanak vagy helytállnak a Magyar Cserkész­szövetség vezetőképzéseiben.

A cserkészet életforma, ezért nem korhoz kötött és nem kinőhető. Ezáltal, bár a cserkészet egy ifjúságnevelő mozgalom, mégis lehetnek felnőtt tagjai, akiknek jelenléte fontos erőforrás a mozgalom számára. 

A felnőttek (24 éves kortól) korosztályi cserkészéletének színtere a vegyes őrs, vagy raj, ahol megélik a közösséget, és segítik egymást az önfejlesztés útján. A harmadik nagyon fontos dimenzió az életükben a szolgálat, melyet legtöbbször a csapatuk felé végeznek, például a  csapatparancsnok munkáját segítik személyes tapasztalataikkal, vagy a programok megvalósítását szállítással, háttérmunkákkal. Gyakran vállalnak kerületi, vagy országos feladatokat is.

Felnőttcserkész közösségek a csapatok adottságaitól és lehetőségeitől függően csapathoz kapcsolódóan, vagy csapatokon átívelően, esetleg szakághoz kapcsolódóan működnek. Külön szeretnénk bemutatni a 100/Ö Baden-Powell Központi Öregcserkész csapatot, amely országos lefedettségű. Jelenlegi öregcserkész tagjai még emlékeznek a cserkészet kezdeteire, a kezdeti cserkészet varázsára, ugyanakkor mélyen él bennük a cserkészetet tiltó időszak, a bujdosás és  katakombacserkészet évei. A Magyar Cserkész­szövetség újjáalakulásakor (1989-ben) a régi alapok megteremtését, majd a magyar cserkész­mozgalom újbóli felépítését ők, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetség azon tagjai segítették, akik Magyarországtól távol életben tartották a magyar cserkészetet a negyven évi tiltás alatt.

A cserkész­mozgalom hétéves kortól mindenki számára nyitott, így felnőttként is lehet csatlakozni. Erről bővebb információ a cserkeszleszek.hu oldalon, illetve az Útmutató felnőttcserkészet indításához című kiadványunkban található.