A cserkészet kisközösségi (őrsi) rendszerben működik. Ennek előnye, hogy a mozgalom a kortárscsoportok által neveli az egyént. A kisközösségek találkozását őrs­gyűléseknek nevezzük, melyek általában hetente vannak és egy-két órásak: tele kalanddal, játékkal, túrákkal, kézműves foglalkozásokkal és további, a gyermek korosztályának megfelelő hasznos és tartalmas programokkal.

A rajok az azonos korcsoportba tartozó őrsöket tömörítik egybe. Céljuk, hogy a korosztályok számára leginkább élvezetes és hasznos tevékenységeket biztosítsanak. Rajfoglalkozások sokfélék lehetnek: túrák, portyák, sportjátékok, kézműves foglalkozások, mesedélután vagy kenuzás… szinte bármilyen tevékenység szóba jöhet, ha az adott korosztály fejlődését szolgálja. A raj munkáját a raj­parancsnok hangolja össze, aki szervezi a programokat és irányítja az őrsvezetők munkáját.

A rajok cserkészcsapatokat alkotnak. Ezen a szervezeti szinten is zajlanak izgalmas tevékenységek, melyeket csapatprogramoknak nevezünk. Ilyenkor az összes őrs képviselteti magát és együtt oldanak meg talányos és szórakoztató feladatokat. A cserkésznevelés legfontosabb terepe a nyári tábor, ahol szintén mindenki részt vesz. Emellett ősszel, télen vagy tavasszal több napos túrák tarkítják az esztendőt. Ezeket portyáknak nevezzük. A cserkészcsapat – tehát a rajok és azokon keresztül az őrsök – munkáját a csapatparancsnok hangolja össze.

A kerületekbe földrajzi elhelyezkedésük alapján tartoznak a csapatok. A Magyar Cserkészszövetség kilenc kerületre oszlik.

A Magyar Cserkészszövetségek Fórumához tartoznak az államhatáron belül és kívül működő magyar cserkészszövetségek.