Subscribe to Magyar Cserkészszövetség hírolvasó - Cserkész planet

Cserkész planet


Busóbál

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 21., 14:32
2019., Busóbál
Kategóriák: Cserkész planet

2019.

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 21., 14:32
2019.
Kategóriák: Cserkész planet

Kiscserkész kirándulás

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 21., 14:32
2018., Kiscserkész kirándulás
Kategóriák: Cserkész planet

Csapatkarácsony

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 21., 14:32
2018., Csapatkarácsony
Kategóriák: Cserkész planet

Kiscserkész toborzás

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 20., 17:24
2018., Kiscserkész toborzás
Kategóriák: Cserkész planet

VIII. Éjszakai hadijáték

121. dr Vetéssy Géza - 2019. február 14., 1:25
Idén is megrendezésre kerül az éjszakai hadijáték, kószáknak és vándoroknak.
Kategóriák: Cserkész planet

„Hála azoknak, akiknek volt kellő bátorsága ehhez”

Cserkész Magazinok - 2019. február 13., 14:11

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én alakult újjá a Magyar Cserkészszövetség. Ezen a napon vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, mint a rendszerváltás után legelsőként megalakult társadalmi szervezetet.

A kezdeteknél több százan dolgoztak azon, hogy az évtizedekig tiltott mozgalom ismét életre keljen, és kialakuljanak a kor elvárásainak megfelelő szervezeti struktúrák. Az öregek közül már sokan meghaltak, az alapítók közel fele már nem tudja megosztani micsoda veszélyeknek voltak kitéve a cserkészet támogatói. Ebben az évben igyekszünk minél többeket elérni, meséljék el az általuk megélt eseményeket. Most Grynaeus András cst. (205.) kérdeztük.

VL: Ismered a történetét annak, miként lett az MCSSZ az első bejegyzett civil szervezet?

Grynaeus András:A „főszereplők” elbeszéléséből ismerem mindazt, amit történt.

A történet valahol ott kezdődött, hogy meghalt a Velőssy Béla bácsi, a Magyar Cserkész legendás szerkesztője, és a temetése, melynek a híre az egyik napilaban megjelent, az egykori cserkészek találkozásává is vált. Itt merült fel először, hogy a rohamosan változó világban, esetleg lehetne „valamit” csinálni. Nem sokkal ezután Grósz Károly pártfőtitkár, Kádár János utóda, aki gyerekként cserkész volt, az USA-ba látogatott, ahol az ott élő magyarokkal is találkozott. Akik egyenesen nekiszegezték a kérdést, hogy miért nem lehet cserkészkedni Magyarországon. Erre ő valami olyasmit válaszolt, hogy voltaképpen miért ne lehetne… Ennek a „voltaképpennek” a valóságtartalmáról azok tudnának mesélni, akiket a ’70-es ’80-as években abajgattak a hatalom emberei az ifjúsággal való foglalkozás miatt, de ez egy másik történet. A mondat elhangzott, és komoly visszhangot keltett idehaza. Mert lényegében azt jelentette, hogy nem tilos az, ami addig tilos volt. Ennek eredményeképpen jött létre a Múzeum Kávéházi találkozó, ahol zömében olyanok voltak ott, akik annakidején fiatalként vezető szerepet töltöttek be a cserkészet életében, és ők elhatározták, hogy élve a jogi lehetőségekkel, újjászervezik a Szövetséget.

Ezzel lényegében egy időben, és ettől teljesen függetlenül a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik fiatal munkatársa szervezett egy kiállítást a cserkészet történetéről. Ő, mint történész botlott bele ebbe a nem kutatott, elhallgatott témába és felkeltette az érdeklődését. A kiállítás megvalósult, rengetegen látták, és lényegében találkozási ponttá vált az egykori cserkészek számára. Párhuzamosan megszerveztek egy nemzetközi konferenciát is, melyre meghívták és előadónak felkérték  Nagy Lászlót a WOSM akkori/egykori főtitkárát és a ma már KMCSSZ-nek nevezett külföldi magyar cserkészszervezet  karizmatikus vezetőjét Bodnár Gábort is, aki ’45 óta ekkor tette, tehette először hazai földre a lábát.

Harmadik folyamatként az említett változás / „enyhülés” adta lehetőségekkel élve sok helyen, alapvetően a plébániákon, gyülekezetekben elkezdődött valami, ami a cserkészetre emlékeztetett. Ami nem volt véletlen, mert olyan nyugdíj közeli emberek álltak a háttérben, akik annakidején cserkészek voltak, vagy olyan fiatalok, akik szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak erről, vagy megkapták a féltve őrzött cserkészkönyveket. Illetve azok, akik a ’70-es ’80-as években különféle keretek között illegálisan, féllegálisan gyerekekkel foglalkoztak, kezdtek kilépni az árnyékból és kezdték keresni a lehetőségeket, a hatékonyabb munka érdekében az összefogás útjait. Sok esetben ők láttak más külföldi, nem magyar cserkészetet vagy ifjúsági munkát is, ami további ösztönzést adott nekik, szélesítette a perspektívájukat.

De visszakanyarodva az eredeti kérdésre: a Múzeum Kávéházi találkozó eredményeképpen hirdették meg az alakuló tanácskozást, de mielőtt ez megvalósult volna, kiderült, hogy a szervezők körében komoly vita van a leendő szövetség értékrendje körül. Ez a cserkésztörvény megfogalmazásában csúcsosodott ki: „benne legyen-e Isten, vagy ne?”. Ekkor dr. Surján László, és azok, akik a leendő szervezet vallás(erkölcs)i alapon állását megkérdőjelezhetetlennek tekintették, megelőzve a meghirdetett alakuló közgyűlést, sebtében tartottak egy másikat, ahol kimondták a Magyar Cserkészszövetség megalakulását, és másnap, egyébként a vonatkozó törvény életbelépésének reggelén, benyújtották a szükséges papírokat, így ők, és az MCSSZ „nyerte” az egyes sorszámot. Pár napra rá sor került a meghirdetett alakuló gyűlésre is, ahol végül a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége alakult meg. Így egyből két cserkészszövetség is lett, majd még jó pár, de ez ismét egy másik történet…

VL: Te hogyan és miben vettél részt ezekben a folyamatokban?

GA:Alapvetően sehogy. Édesapámat meghívták az említett felemásra sikeredett alakuló közgyűlésre, így első kézből voltak információim. Ekkor már folyt a zugligeti katolikus plébánia épületében egy vezetőképző tanfolyam, amibe én is bekapcsolódtam, és ahol Surján Laci bácsiék elmesélték a történteket.

VL: Huszonegy éves voltál, amikor megindult a szervezkedés a cserkészet körül és éppen a rendszerváltás előtti utolsó kommunista párt tagjainak kezdeményezésére. Pozsgay államminiszter volt ebben az időben, és az első, aki kimondta, hogy 1956. októberi eseményei népfelkeléshez vezettek, ellenben a korábbi ellenforradalom elnevezéssel. Miért merült fel benne, hogy az úttörőt visszacseréli a cserkészetre?

GA:Az események hátterét Csongrády Jenő bácsi (a „Csongrády féle” kétkötetes cserkészkönyv szerzőjének) elmeséléséből ismerem. A folyamat a katonaság (akkor Magyar Néphadsereg) vezetői körében indult el. Ők a ’80-as évek elejére azzal szembesültek, hogy a katonai szolgálatra besorozott fiatalok mind nagyobb százaléka alkalmatlan fizikailag és/vagy mentálisan a kötelező katonai szolgálatra (akkor ez másfél év volt). Akik alkalmasnak bizonyulnak, azokkal is komoly gondok vannak a behívásuk után, a kiképzés során.  Akik voltak ebben az időben katonák (mint egyetemre felvett 18 éves állampolgár én is 11 és fél hónapot eltöltöttem „angyalbőrben”) ezt a saját bőrükön is megtapasztalhatták.

Ezt a helyzetet látva egyrészt megfogalmazták, hogy azok az ifjúsági szervezetek, amit az állami illetve pártszervek működtettek (Úttörőmozgalom, Kommunista Ifjúsági Szövetség), nem sokat érnek a nevelés terén. És eszükbe jutott, hogy régen nem így volt, majd felvetették az ötletet, hogy mi lenne, ha a cserkészet újra működhetne. Jenő bácsit is megkérdezték erről, aki térképészként dolgozott, és voltak kapcsolatai az ilyen beszélgetésekben részt vevő katonai vezetőkkel, akik tudták is róla, hogy cserkész volt. Ennek a gondolkozásnak, tapogatódzásnak lett Pozsgay Imre a támogatója, felkarolója, aki szerintem a később már MSZP-nek nevezett kommunista párt legnormálisabb és legműveltebb vezetője volt.

Valószínűleg ezzel függ össze az is, amin sokan felkapták akkor a fejüket: az 1980-as évek legelején az egyik augusztus 20-i írásában Pozsgay a cserkészetről, mint nagyon pozitív dologról szólt. Ennek a törekvésnek a folytatását jelentette az, amikor a vonatkozó törvény (egyesülési törvény) tárgyalásaés elfogadása idején jelezte Jenő bácsiéknak, hogy ha most próbálkoznának, akkor „átmenne a dolog”. Próbálkoztak. Később egy rövid ideig ugyanazon az egyetemen tanítottam, ahol Pozsgay Imre. Ekkor próbáltam beszélni vele erről, de nem sikerült, így a történteket nem ismerhettem meg az ő elbeszéléséből. Úgy gondolom, hogy ennek a „katonai vonalnak” a Szövetség újraindulása után fontos szerepe lett a cserkészrepülés azonnali megszületésében és szárnyra kapásában.

353. sz. Chernel István cserkészcsapat zászlóátadásán

VL: A Jurta Színházban tartott cserkésztalálkozó egy legendás helyszíne a cserkésztörténelemnek. Mire jutottak ott?

GA:Egyik ottani találkozón sem vettem részt, így ezeket is csak hírből ismerem. Ezek inkább jó hangulatú összejövetelek, találkozások, emlékezések voltak, és lehetőséget adtak azok egymásra találására, akik tudtak és mertek tenni valamit. Mert ne feledjük el, hogy ekkor még hivatalosan proletárdiktatúra volt, és akik részt vettek a Szövetség újjászervezésében, azok a börtön és/vagy maguk és családjuk meghurcolásának kockázatát is vállalták! Aki korábban találkozott a hatalom erejével, vagy akik voltunk sorkatonák, ezt az egyet biztosan megismertük, így reálisan mérhettük fel a kockázat nagyságát. E kockázat miatt voltak, akik inkább továbbra is csendben meghúzódtak, vagy óvatosságra intettek, és a lassabb haladást javasoltak. Ismerve a rendszert, vagy az adott személyek élettörténetét, ez emberileg teljesen érthető, még akkor is, ha a későbbi események a „tettrekészebbek”, a „merészebbek” döntését igazolták. Én is úgy beszéltem ebben az időben telefonon, hogy tudtam; nem biztos, hogy csak a hívott fél hallgatja a mondataimat. Bár lényegesen kevesebbet használtam a telefont, mint ma, mert egy beszélgetéshez 5 forintosokkal felszerelkezve a sarki telefonfülkéhez kellett kisétálnom, és legtöbbször kivárni a soromat, mert otthon nem volt, és csak évekkel később lett telefonunk. De ha valahol szóba került a cserkészet, akkor is körülnéztem, mielőtt megszólaltam volna.

VL: Hogyan építettétek fel a csapatokat?

GA:Minden csapat elindulása, újraindulása más és más. Volt ahol az „öregek”, az egykori cserkészek kezdtek szervezkedni, és a plébános/lelkész melléjük állt. Volt ahol próbálkoztak, és ezt a támogatást nem kapták meg. Ilyenkor vagy feladták, vagy más hátteret kerestek. Voltak olyan helyek, ahol a már működő féllegális közösségek meglátva az összefogásban, a szövetkezésben rejlő lehetőséget alakultak át cserkészcsapattá. Erre használták tréfásan a „ministránsok cserkészruhát húztak” szófordulatot. Voltak olyan helyek is, ahol érdemi cserkésztudás nélkül, a nagyszülőktől hallottak alapján próbáltak valamit csinálni egyetemista korú fiatalok. Ez a sokszínű és sokgyökerű indulás eredményezte azt, amit ma láthatunk a szervezetünkön: alig van valóban közösnek tartott és megélt elem a munkánkban, életünkben.

A saját csapatom újraindulása kétgyökerű volt. Egyrészt csapatom utolsó, 1948-ban 18 éves parancsnoka, Pokorni János bácsi, megkereste a plébánosunkat, hogy lát-e lehetőséget a csapat újraindítására. Ettől függetlenül, őt nem ismerve, én is valami cserkésszerű közösség létrehozásán törtem a fejemet, mert mindazt, amit gyerekként kaptam az illegális munkát végző vezetőimtől, szerettem volna meghálálni és továbbadni a kisebbeknek. Plébánosom érdeme, hogy e két törekvést összekapcsolta.

1989 májusában egy félnapos kedvcsináló túrát hirdettünk meg, majd szeptemberben egy toborzó gyűlést. Ezen több mint kétszázan jelentek meg… Ennek oka egyrészt a plébániám szerencsés földrajzi helyzetében, másrészt a korábbi élénk közösségi életben, harmadrészt a relatíve korai indulásunkban rejlik. Ekkora tömeg láttán az „öregek” megijedtek, és végül két csapat alakult meg: egy fiú és egy lány. Utóbb kiderült, hogy ez a modell nem szerencsés, és kb. 5-6 évi különélés után a közös munka mellett döntöttünk. Az első hónapokban felnőtt vezetőként, rajparancsnokként, párhuzamosan kellett a gyerekeknek szóló programokkal törődnöm, és a sebtiben, házilag kiképzett őrsvezetőimet támogatnom, „felpumpálnom” őket: tudást, ötletet, lelkesedést, vezetői ismeretet adva nekik.

VL: Itthon az öregekre lehetett számítani, akik hozták az emlékeiket, gyakorlati tudásukat, a cserkészmódszertant. A gyerekek csak az úttörőmozgalomba átemelt elemeket ismerhették addig. Az emigrációban élő magyarok létrehozták a maguk szervezeteit a befogadó országokban. Tapasztalataikkal jelentős segítséget nyújtottak az újjászerveződéshez. Unokatestvéred is segítette ezt a fejlődési folyamatot. Mikor keresték meg az itthoniak a külföldi magyar cserkészek képviselőit?

GA:Ahogy korábban mondtam, ők a nulladik pillanattól kísérték az eseményeket, sőt! Az első érdemi kapcsolatfelvétel nem is a születőben lévő Szövetség vezetőivel történt meg, hanem az egyházak vezetőinek ajánlották fel, hogy küldhetnek embereket a működő vezetőképző táboraikba. Így kerültem be én is az Európai Kerület segédtiszti-vezetőképző táborába. A későbbiekben, a „második körben” már a Szövetség vezetőivel egyeztettek a kiutazókról.

VL: Voltak különbségek az európai és az amerikai vezetőképzőt végzettek tudása között?

GA:Igen is, meg nem is. Akik az USA-ba mentek, azok a Fillmore-i cserkészparkban egy sajátos (és később párszor megismételt) képzésen vettek részt. Ez egy zanzásított ST táborból és egy „szabályos” CST táborból állt. (A külföldi magyar cserkészek életében, már csak a hatalmas távolságok miatt is, a képzés alapvetően a tábor idején zajlik, minden vezetői szint esetében.) Akik az Európai Kerület táborába mentünk az ausztriai Eibisberg-be, azok egy működő és alapvetően nem nekünk szervezett képzésbe kerültünk bele. Számomra irányadó és meghatározó volt, amit a megérkezésünkkor mondtak: ők azt tudják megmutatni, hogy hogyan csinálják a cserkészetet és a vezetőképzést. Ebből nekünk odahaza a saját cserkészetünket kell kialakítanunk. Ezért igyekeztem a lehető legtöbbet megtanulni és megfigyelni, amibe az is beletartozott például, hogy a ST tábori nap végén átszöktem az ŐV táborban lévő ismerős srácokhoz, akik elmesélték, hogy aznap mit éltek át… Aki volt ST táborban, az tudja, hogy ez mit jelentett a gyakorlatban. Hazafelé a vonaton pedig már azt terveztük, hogy miként csináljuk meg a látottak alapján az ŐV táborunkat, ami egy hónap múlva valósággá is vált. Egyetlen látványosan eltérő elemet kiemelve: mi már az első pillanatban is utóhétvégében is gondolkoztunk.

A másik különbség a személyes kapcsolatokban volt. Eredetileg nem is tudtunk egymásról, a másik csoportról. De az amit „kint” szemléletben, küldetésben kaptunk, és az eszme iránti elkötelezettség és tudatos vállalása ezeket a határokat gyorsan átléphetővé tették, és nem nagyon kellett keresni a „közös nyelvet”. A nagyon sok helyről érkezés miatt viszont nem mindenki volt képes a látottak kritikus és átgondolt felhasználásra, ami hozzájárult a vezetőképzés és a próbarendszer körül kialakult szakmai vitákhoz, de ez ismét egy másik beszélgetés témája lehetne.

Érdemes megemlíteni, hogy a külföldi, azaz nyugati világban élő magyarok mellett a különféle nemzetek cserkészei is igyekeztek segíteni az újraindulást. Az egyik német szövetség könyveket küldött, a walesiek wood badge képzésre hívtak embereket és építőtábort szerveztek, felépítve egyet, s mást a Sztrilich Pál Cserkészparkban. Az osztrákok szintén a vezetőképzésükbe ajánlottak fel helyeket, mások közös táborozásokkal próbáltak segíteni.

432. Pázmány Péter cserkészcsapat alapításánál készült

VL: 1948-ban államosították a cserkészet vagyonát. Jogilag „átadták” az úttörőszövetségnek. Milyen kísérletek történtek akkor a visszaszerzésére?

GA: Ehhez túl sok közöm nem volt, mert –kellően el nem ítélhető módon– a gyerekekkel való munkábavetettem bele magamat, az egyetemi tanulmányaim mellett. Csapat, őrsvezetőképzés, regöscserkészet. Volt olyan nyaram, amikor hét tábort nyomtam le zsinórban, többször a frissen kimosott ruháimat vizesen magammal víve…

Két gond volt a vagyon „visszaszerzésével”. Egyrészt annakidején a Szövetség papíron egyesült az Úttörőszövetséggel. A jog nem tudta vagy akarta kezelni azt az árnyalatnyi sajátosságot, hogy ez az egyesülés sok minden volt, csak önkéntes nem. Másrészt az utolsó pillanatban az Úttörőszövetség és a KISZ vagyona, benne az egykori cserkészvagyonnal, köddé vált. Közel másfél évtizedes története van például a csillebérci Úttörőtábor körüli jogi hercehurcának, aminek a végén sikerült megakadályozni „privatizálódását”. Ezért az állami illetékesek inkább más megoldásokkal próbálkoztak, így kapta meg a Szövetség, különböző jogi megoldások keretében, a Tömörkény utcai székházat, vagy a Julianna majort, azaz a mai Sztrilich Pál Cserkészparkot.

Annakidején amikor ez a kérdés, az elvett vagyon visszaszerzésére való törekvés szóba került, én más követendő utat vetettem fel, meghallgatásra nem találva. Én az adott történelmi pillanatban, és csakis akkor, könnyen megvalósítható utat láttam volna szívesen: kulcsosházakat vagy ilyen célra használható épületeket kellett volna szerezni minden hegységünkben, tájegységünkön. Az a kegyelmi pillanat, amikor ez reálisan, és kevés pénzből megvalósítható lett volna gyorsan elmúlt, miközben vezetőink energiáját a Szövetségnek, mint szervezetnek a kiépítése, működtetése kötötte le.

Ennyi év távlatából visszanézve érthető mindaz, ami történt: ezek az események olyan sebességgel, és annyira váratlanul, minden érdemi előjel nélkül történtek, hogy nem volt idő gondolkozni, tervezni, stratégiát készíteni. Jött a történelmi pillanat, és sikerült élni a felkínálkozott lehetőséggel. Nyilván lehetett volna jobban is csinálni, de lehetett volna tétlennek is maradni… Köszönet és hála azoknak, akiknek volt kellő bátorsága ehhez és a tettek mezejére léptek!

Kategóriák: Cserkész planet

Regös hétvége

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:53

A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség a 2019-es évet Regös hétvégével indította.  A programnak Mórahalmon a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola adott otthont. Pénteken megérkezve Csizmadia Anna, Junior Príma-díjas népdalénekes tartott foglalkozást a résztvevőknek Bácskertes népviseletéről, népszokásairól, a palócságról. További részleteket itt olvashattok.

A regös hétvégén a néprajzfoglalkozás után gyönyörű tisztaforrású kupuszini népdalokat tanulhattak a résztvevők. A cserkészek az estét népmese maratonnal zárták. Acserkészek egyebek mellett még népi gyógymódokkal ismerkedhettek meg délelőtt, ahol finom gyógyfőzeteket, teákat kóstolhattak, majd a kalandos keretmesés állomások után egy közös teaház látogatással és egy gyógynövényekről szóló kvízzel zárták a délelőttöt. Ebéd után a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola kézműveseitől a makramé és a gyékény készítésének a fortélyait leshették el. Nemcsics Kinga népi játékokat tanított, amiket később az őrsi foglalkozásokon is felhasználhatnak majd.

Délután Hajós Erika, a Meseszó Egyesület mesemondója látogatott el a regös programra, aki szép mesékkel ajándékozta meg a résztvevőket. Az estét a táncház koronázta meg. Lackó Bálint táncoktatóval a táncházról és a cserkészekkel való munkáról beszélgettünk. Úri Szűcs Réka cst. (52. Szabadka) interjúja.

ÚSZR:Hogy érezted magad a táncház alatt, milyen volt cserkészekkel dolgozni?

LB:Nagyon tetszett az aktív jelenlét, és a pozitív hozzáállás, a közvetlen és barátságos légkör.

ÚSZR:Milyen táncokkal ismerkedhettek meg a résztvevők a táncház alatt?

LB:A Rozsdamaró zenekar kíséretében rábaközi polgári táncokkal kezdtük az ismerkedést, majd miután bemelegedtünk, tovább fokoztuk a hangulatot a rábaközi hagyományban még mindig élő csárdással és friss csárdással. A táncházat végül jó, ropogós moldvai táncokkal zártuk. Sikerült úgy feltüzelnünk a hangulatot, hogy a táncházvégi cserkész köszönet nyílvánítás még mindig zúg a fülemben.

 Vasárnap a vízhez kötődő hagyományokkal foglalkoztak a cserkészek, majd meglátogatták a tájházat. A regös hétvégét ízletes halászlével és a Mórahalmi Rétesház réteseivel zárták. A program után Teleki Árpádot, a 14.sz. Szent Imre herceg cserkészcsapat őrsvezetőjét kérdezte Úri Szűcs Réka:

ÚSZR:Örültél-e, hogy meghirdetésre került egy ilyen típusú program a szövetségben?

Teleki Árpád:Nagyon örültem annak, hogy pár év után újra megszervezésre került egy ilyen program. Köztudott, hogy nagyon régóta táncolok és ápolom a hagyományokat. Szerintem nagyon fontos, hogy ilyen programokkal segítsenek engem a cserkészek is, és hogy a többi cserkésznek is nyújtsanak ilyen élményeket, akik esetleg nem állnak annyira közel a néptánchoz vagy a néphagyományokhoz.

ÚSZR:Ha két emlékezetes élményt kellene mondanod a hétvégéről, melyek lennének azok?

TÁ:Nekem a legemlékezetesebb programok a népmesék meghallgatása a mesemondótól és a táncház volt.

A regös programot a Lépj át a határaidon! című projekt támogatta.

Kategóriák: Cserkész planet

Az élménypedagógia eszközeivel dolgozunk

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:52

A csapatmentorok fejlesztésének legújabb szakaszában járunk

Papp András Gorál csst. (293.) Waldorf-módszert alkalmazó pedagógus, szervezetfejlesztő, tréner, volt VK kiképző lett felkérve csapatmentoraink felkészítésére és az eddig megszerzett tudásuk elmélyítésére, a legkorszerűbb képzési formák alkalmazásával. Olvassátok el az eseményről Kádár Cecília csst. (608.) hálózat- és szervezetfejlesztési vezető beszámolóját.

Szerda reggelt csónakhajtogatással kezdtünk, amiből következteti tudtunk az általános hozzáállásunkhoz, a feladatokhoz. Ezután a teret bejárva megvitattunk kettesével olyan kérdéseket, mint például hogy miért jöttünk el erre a képzésre vagy mi az, ami megőrjít bennünket egy tréningen. Miután tudatosítottuk saját hogylétünket, triádokban 2 másik társunktól is megkérdezhettük ezt, majd nagykörben megmutattuk saját motivációs gömbünket.

Összegyűjtöttük párokban, hogy mi segít az aktív műhelymunkában, triádokban megbeszéltük ezt, nagykörben összegyűjtöttük a technikai és tartalmi kereteket érintő pozitív és negatív kívánságainkat, végül rögzítettük a szerződésünket a mérhetőségi kritériumokkal együtt egy flipcsárton.

Én és a segítés

Húsz perc állt rendelkezésünkre, hogy 3 db 20+ tételes listát írjunk egyénileg arról, hogy miben és kinek szoktam segíteni, nekem hogy esik jól a segítés, valamit hogy ezeket összegezzük.

Fókuszkeresés, prioritásképzés

Ebéd után babzsákokkal energizáltunk, majd nekiálltunk a fókuszunk megkeresésének, azaz összegyűjtöttük, hogy melyek a legfontosabb kérdéseink most a mentorsággal kapcsolatban. Ezután Gorál megismertette velünk a fontos-sürgős mátrixot, amely alapján priorizáltuk a minket foglalkoztató problémákat.

Makrokörnyezet, modellek, egyéni tudás fejlesztése

Mint Y/Z generáció, feladatul tűztük ki magunknak a következőket:

– 3 kedvenc TED videód / cikked fejlesztéssel kapcsolatban

– Lépj be egy FB csoportba, ami ezzel foglalkozik és dőlnek rajta a cikkek!

– Hozz egy modellt, mutasd be, érvelj, légy lelkes és kritikus!

Problémák csoportosítása

A munkánk során hozzánk beérkező konkrét kérdéseket négy csoportba osztva írtuk fel: 1. hozzánk tartozik és tudjuk a választ, 2. hozzánk tartozik, nem tudjuk a választ, de azt igen, hogy hova küldöm tovább, 3. nem hozzánk tartozik, de tudjuk, kihez kell küldeni, 4. nem hozzánk tartozik és irreleváns.

Mikrokörnyezet

Bemelegítésképpen bizalmat építettünk páros vakvezetéssel, aztán nekiláttunk közösen felépíteni a segítés/mentorálás mikrokörnyezetét dramatikus térfelépítéssel.

Tanácsadói eszközök és technikák

Első lépésben mindenki felírta egy konkrét kliense paramétereit, hogy mik a kérdései és mi a dolgunk vele.

Második lépésben megbeszéltük és rövid jelenetekben előadtuk a kommunikációs jelenlét gátjait és serkentőit:

Passzív hallgatás, csend;

Megerősítő reakciók (bólogatás, hümmögés);

Ajtónyitogatás, beszédindítás (“hallgatom, figyelek”);

Aktív hallgatás (értő figyelem);

Visszacsatolás (ismétlés, újrafogalmazás, összefoglalás, sűrítés, egyes elemek kiemelése, a közölt gondolatokhoz társuló érzelem megfogalmazása);

Tisztázó kérdések (melyek a helyzet jobb megismerésére irányulnak);

Nyitott kérdések (amelyek nem egyszavas: „igen”, „nem” választ igényelnek).

Harmadik lépésben dupla tárcsában gyakoroltuk az informatív újrafogalmazást, váltott segítőkkel, a valós dilemmáinkkal.

Kérdés-tenisz

Az ebéd utáni időben kérdések írásával és megválaszolásával foglalkozunk: nagy körben, írásban, különböző szempontok alapján.

– Írj kérdést 3-4x, írj lényeges kérdést 2x, amilyen még nem volt

– kérdés-válasz behajtós (tudni a kérdőszót, pl. miért)

– írj kérdést -> írj választ (elégedett vagy-e, csalódás, …)

– írj választ -> írj kérdést

– Miért ilyen alakú kérdőjel? max 2 mondat

Megoldásközpontú coaching

Egy mini drámaelőadásban megnéztük egy coaching esetet, amelyhez tartozó elméleti és gyakorlati tudnivalókat 6 csoportban mozaik-módszerrel dolgoztuk fel.

Visszajelzés és lezárás

A két nap témája a segítés volt, és egy triádgyakorlat is szolgált keretül ehhez. Az első nap elején összeültünk hármasban megvitatni azt, hogy miben kell még fejlődnünk, most a második nap végén ugyanazzal a két társunkkal mélyítettük egyéni fejlődési tervünket. Plusz, segítőként megfigyelési szempontot adhattunk a megfigyelőnek a viselkedésünkkel kapcsolatban.

A zárókörben megbeszéltük a két nap ránk gyakorolt hatását és azt, hogy ki mit hoz legközelebb.

A fejlesztő foglalkozás az Imre herceg terv – közelebb egymáshoz projekt támogatásával valósult meg.

Kategóriák: Cserkész planet

Hangyaboly – cserkészvezetők találkozója

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:48

Az adventista cserkészvezetők fóruma, a Hangyaboly 2018. november 30. és december 2. között volt a Velencei-tó melletti Dinnyés településen, a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központban. A résztvevő cserkészcsapatok képviselői értékelték az elmúlt cserkészévet, további élményeket szereztek és szakmai továbbképzésben részesültek.

A rendezvény programja péntek este zászlószertartással kezdődött, majd vacsora után Palotás Kristóf, a Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniója országos ifjúságvezetője tartotta meg előadását, amelynek témáját Máté evangéliuma 22:37-39 versei adták.  A szeretet törvényének egy érdekes vetületét tárja elénk ebben a bibliai szakaszban Jézus szava. ,,Szeresd az Urat, a te Istenedet […] Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Csak akkor tudunk szeretni másokat, ha tisztában vagyunk azzal, ahogyan Isten szeret bennünket. Az igazi szeretet feltétele a helyes önértékelés. Isten szeretetének az a célja, hogy meggyógyítson minket. Ha átéljük az Ő szeretetét, az segít nekünk értékelni az Ő munkáját az életünkben, így szeretni tudjuk majd embertársainkat is tisztán, őszintén.

A szombati program egy képzőművészeti kiállítás megnyitójával indult. A rendezvény előkészítése során arra kérték a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal néhány saját kézzel készített, bármilyen jellegű képzőművészeti, illetve kézműves alkotást. A kiállítás célja ösztönzés és ötletek adása, hogy a cserkészek körében végzett tevékenységek során milyen kézműves foglalkozásokkal lehet színesíteni az évközi programokat.

A reggeli elfogyasztása után közös énekléssel folytatódott a program, majd Ráczné Kárpáti Márta előadását hallgathatták meg a résztvevők az emberi kapcsolatok 7 szintjéről. Az előadás azt mutatta be, hogy hogyan fejlődhetnek az emberi kapcsolatok a találkozástól akár a teljes intimitásig. A délelőtti program további részében a résztvevő cserkészcsapatok képviselői beszámolókat tartottak az elmúlt 2017/2018-as cserkészévben elvégzett munkáról.

A hétvége programját egy játék is izgalmassá tette, amelynek során a kiállításról eltűnt egy műalkotás, amelynek a helyére egy silány másolat került a falra. Többek között ennek a „bűnténynek” a felderítésére indultak el a résztvevők a délutáni programra, a „Madárdal-túrára”. Bár tél lévén sok madárdalt sajnos nem hallhattak, de megcsodálhatták a téli Velencei-tó szépségét. A Madárdal-tanösvény a Velencei-tó és a dinnyési Fertő madár- és növényvilágának, természeti érdekességeinek megismerését teszi lehetővé. A túráról visszaérkezve a rendezvény helyszínére, további beszámolók hangzottak el az őrsvezető jelöltek 2018. évi Bogáncs Őrsvezetőképző Táborban való részvételéről, valamint a kiképzésben résztvevők ott szerzett tapasztalatairól. Beszámolót hallhattak a 2018-ban megvalósított – cserkészetet népszerűsítő – gyülekezeti “Roadshow” program tapasztalatairól is, továbbá az ANT 2018 cserkész nagytáborral kapcsolatos online értékelés tanulságairól.

Ezeket követően a 2019-es esztendőre is előretekintettek, hiszen a következő nyáron Angliában kerül megrendezésre a Hetednapi Adventista Egyház Transzeurópai Divíziója által szervezett Camporee.  Erre Magyarországról is utaznak résztvevők. Mena János a magyarországi kontingens vezetője tartotta meg beszámolóját a szervezés állásáról, valamint tájékoztatást adott a szervezési feladatok lebonyolításának részleteiről.

Vasárnap a rendezvény programja Tóth Péter cserkész segédtiszt-jelölt izgalmas, érdekes, interaktív előadásával kezdődött, melynek témája a „Nemi szerepek” volt. Az előadás arra kívánt rámutatni, hogy mai társadalmunkban milyen helytelen beidegződések vannak jelen a férfi-nő, férj-feleség kapcsolatban. Érdekfeszítő módon mutatott rá az előadó a témával kapcsolatos anomáliákra, ellentmondásokra.

Néhány perc erejéig szóba kerültek a 2019-es év tervei is, majd közös fotó készítése után cserkészfoglalkozásokon és táborokon játszható három játék került bemutatásra a résztvevők számára.

A hétvége programja kézműves foglalkozással folytatódott. A résztvevők megismerkedhettek négy tevékenységgel: Rácz Fanni bemutatta a vászonra való festés egy technikáját, Ráczné Kárpáti Márta egy használt alapanyagok újrahasznosításával készült tárgy elkészítését mutatta be, Szabó József egy kezdetleges fotókészítési eljárást, a Cianotípiát ismertette a gyakorlatban, valamint Krizsán Nóra a portrérajzolás alapjait adta át az érdeklődőknek. Legvégül a hétvége „bűnténye” elkövetőinek személyére is fény derült. A nyomozás meghozta eredményét, a „bűnösök” bevallották tettüket, természetesen elnyerték méltó büntetésüket, és az eltűnt műalkotás is megkerült.A rendezvényen 36 fő – cserkészvezető és gyermek – vett részt.

A programot az Imre herceg terv – közelebb egymáshoz projekt támogatta.

Kategóriák: Cserkész planet

Elindult az MCSSZ gyermekvédelemmel és hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel folytatott workshop-sorozatunk

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:35

A pécsi esemény volt az első alkalma az egész országot bejáró programnak. Minden kerületben sor kerül majd hasonló találkozókra, így számos csapathoz és szervezethez eljut majd csapatunk. További részleteket itt olvashattok.

Sok esetben civil- és egyházi szervezetek, cserkészcsapatok egymás mellett működnek egy-egy területen. Ritkán tudnak egymásról, kevéssé ismerik a másik munkáját, pedig az esetek nagy részében hasonló a célcsoportjuk. Ez az alapgondolat hívta életre a workshop sorozat tervét. A célja, hogy az egy-egy cserkészkerületben működő csapatok és a helyileg illetékes szervezetek számára biztosítson találkozási lehetőséget, módszertani egyeztető fórumot.

A szakmai találkozó első alkalmát Pécsett tartották, a VI. Cserkészkerület központjában 2019.01.18-án, az eseménynek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott otthont.

Az workshopra meghívót kaptak a „hatodik kerületi” cserkészek, a Pécsen, Somogy-, Tolna- illetve Baranya-megyében működő, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetek, és az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ munkatársai.

A bemutatkozót követően Kárpáti Júlia ifjúságsegítő szakmai munkatárs tartott előadást, melynek címe „Szegénységkultúra, hátrányos helyzetű gyermekek”volt, majd a pécsi gyárvárosban működő Élménytár Tanoda vezetője, Tasnádi Zsófia mutatta be mindennapi munkájukat. A rendkívül inspiráló előadásból mindannyian tanulhattak, hiszen a tanodában számos olyan módszert használnak, ami mind a cserkészeknek, mind más szervezeteknek hasznos lehet. A délelőtt lezárásaként egy játékos foglalkozást volt, amely a cserkész őrsi foglalkozás elemeit tartalmazta – ismerkedés és módszertani játék alkotta a vázat. Ezt később részletesen átbeszélték a résztvevőkkel, így mindenki megtudhatta, hogy miért pont így épült fel a foglalkozás.

Az ebédet követően a gyermekvédelem került a középpontba. A szociális ellátórendszert általánosan bemutatása után Bunyevácz Angéla, a család- és gyermekjóléti központ igazgatóhelyettese beszélt a helyi intézmény felépítéséről. Kozsahuba Réka, jelzőrendszeri tanácsadó mutatta be a jelzések fontosságát és működését, ezt követően pedig az esetmegbeszélések lehetőségéről beszéltünk. Az előadás zárasaként a Wanda-módszert mutatták be a résztvevőknek.

A találkozó zárasaként Barcsay-Faragó Katalin mesélt a máriakéméndi cserkészcsapat megalakulásáról és mindennapjairól. Ők hátrányos helyzetű fiatalokkal (is) foglalkoznak, így az éves munkatervük és a táboruk felépítése egyaránt egyedi, a szokásos programokon felül számos speciális elemet is tartalmaz. Az érdekes bemutatkozás után több kérdés is felmerült, így a nap egy rövid, kötetlen beszélgetéssel zárult.

A workshop-sorozatot az Imre Herceg terv – közelebb egymáshoz projekt támogatja.

Kategóriák: Cserkész planet

My Europe – My Say

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:34

Az MCSSZ – az OKB lelkes munkájának hála – részt vesz egy, az Európai Cserkész Régió által szervezett programban. A My Europe My Say projekt célja a tudatos, felelős és aktív állampolgárrá nevelés támogatása, elősegítése. Ennek keretében Magyarországon a kósza és vándor korosztály számára a vitakultúrát fejlesztő programokat szervezünk.

Cserkészeink megtanulhatják a kulturált vitát, annak szabályait, az érthető és hatékony önkifejezést, a kompromisszumkészséget, valamint elmélyedhetnek egy-egy általuk választott közéleti, a társadalom egészét érintő kérdésben. A projekt fő eseménye március 22. és 24. között lesz, amikor egy országos program keretében hívunk minden lelkes kószát és vándort, akinek a téma felkeltette az érdeklődését. A hétvégéről és a projekt többi eleméről, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb érdekes információkról a My Europe My Say – Hungary Facebook-oldalonlehet tájékozódni. Arra biztatjuk az érintett korosztályokat, hogy vegyék fel az eseménynaptárukba a márciusi hétvégét.

Kategóriák: Cserkész planet

Új kommunikációs vezetője van az MCSSZ-nek

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:31

2018. november huszadika óta Réder Kristóf Kiko csst. (148.) látja el a Szövetség kommunikációs feladatainak vezetői irányítását és a két projekthez fűződő szakterületi munkát. Olvassátok el Kiko rövid bemutatkozását.

Réder Kristóf csst. (Kiko) 1999-ben tett fogadalmat, és azóta is tagja a 148-as számú Nagyboldogasszony cserkeszcsapatnak. Előbb őrsvezetői, majd rajparancsnoki szolgálatot látott el. Részt vett több nemzetközi cserkésztáborban (Eurojam 2005, Worldjam 2007, Orbis 2006), és vezetőként segítette a kommunikációs csapatot a ConCordia 2010 és az NNT 2013 során.

Hét éven keresztül dolgozott egy rádiónál műsorkészítőként, majd a közigazgatásban online kommunikációs feladatokat látott el. 2018 novembere óta az MCSSZ-nél dolgozik, mint kommunikációs vezető.

Hobbija az irodalom, a színház, a filmek, a futás és a foci. Családjával Budapesten él.

Kategóriák: Cserkész planet

Össze-SZÖVŐ – második forduló

Cserkész Magazinok - 2019. február 01., 14:30

Előző hírleveleinkből már értesültetek arról, hogy javában tart a cserkészvetélkedő, mellyen jelenleg 59 regisztrált őrs vesz részt a Kárpát-medencében. De ne érezzétek úgy, hogy kimaradtok ebből a szuper játékból, mert még mindig biztosítjuk számotokra a csatlakozást az osszeszovo.cserkesz.hu oldalon található felületen.

A közös játékunkkal egyúttal erősíthetitek az őrsi szellemet, és fejleszthetitek a kárpát-medencei összetartozást. Nem utolsó sorban meg kell említsük a legjobbaknak szánt nyereményeket is, melyek különféle cserkészkedéshez és sportoláshoz hasznos eszközök megvásárlását teszik lehetővé vásárlási utalvány formájában. MEGLEPETÉS: az áprilisban tartandó kárpát-medencei döntő helyszíne Erdélyben lesz! Buzdítsátok hát őrsvezetőiteket a részvételre!

Eddig az alábbi körzetekből/kerületekből jelentkeztek őrsök:

RMCSSZ: Csík+Gyergyó: 3, Szilágy: 5, Észak-Erdély: 5, Háromszék: 5, Kolozsvár: 5, Maros: 9, Udvarhely: 5.

MCSSZ: I.ker: 2, II. ker: 0, III. ker: 2, IV. ker: 1, V.ker: 0, VI.ker: 2, VII.- IX.-X.ker: 0.

VMCSSZ: Észak-Bácska: 2, Homokháti: 1, Dél-Bácska és Szerémség: 3, Torontál: 1.

SZMCS: 3

HZMCSCS: 1

KáMCSSZ: 4

KMCSSZ: 2.

Az Össze-SZÖVŐ-vel kapcsolatos minden lényeges információt megtaláljátok rendszerezett, átlátható formában az alábbi linken.

Kövessetek minket a facebook oldalunkon.Kérdéseiteket az osszeszovo@gmail.comcímre várjuk.

A vetélkedőt a Lépj át a határaidon! című projekt támogatja.

Kategóriák: Cserkész planet

Idén is itt a Busóbál!

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 27., 12:22
Idén is vár a Busóbál! Gyere velünk Budakeszire ismét! :)
Kategóriák: Cserkész planet

2018.

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 26., 3:12
2018.
Kategóriák: Cserkész planet

Páska vacsora

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 26., 3:12
2018., Páska vacsora
Kategóriák: Cserkész planet

Téli cserkésztábor - Nagybörzsöny

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 26., 3:12
2018., Téli cserkésztábor - Nagybörzsöny
Kategóriák: Cserkész planet

Csapattábor - Vigántpetend

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 26., 3:12
2018., Csapattábor - Vigántpetend
Kategóriák: Cserkész planet

Cserkész rajprogram - március

121. dr Vetéssy Géza - 2019. január 26., 3:12
2018., Cserkész rajprogram - március
Kategóriák: Cserkész planet

Oldalak