TK_logo TK_cím
Aktuális

Táborkerszt ismertető

Programjaink

Krónika

Vezetőképzés (hivatás-felkészítés)

Elektronikus könyvtár

Fotóalbum

Leágazások

Elérhetőségünk

Aktuális

Kovács Richárd cserkésztestvérünk pappászentelése
Elhúnyt Ádám János SJ atya
Jubileumi köszöntő
Manhattani nyilatkozat
A papság éve alkalmából

Kovács Richárd cserkésztestvérünk pappászentelése


"Istennel nagy dolgokat viszünk végbe."
                                            (Zsolt 60,14)
 
 
Nagy örömmel tudatjuk, hogy a Győri Hittudományi Főiskolán tanuló
 
Kovács Richárd cserkésztestvérünket
 
Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök
 
2010. június 19-én, szombaton délelőtt 10 órakor

kezdődő szentmisében a szombathelyi Székesegyházban
 
áldozópappá szenteli.
 
Imádkozzunk leendő cserkészlelkipásztor testvérünkért,
hogy jó munkájával egész élete során szolgálja a legfőbb cserkészt, Jézust.
Felszentelésére mindannyiunkat szeretettel vár.
 
Ünnepélyes újmiséjét
2010. június 26-án, szombaton 17 órakor
mutatja be a  szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban.
 


Elhúnyt Ádám János SJ atya

2010. április 15-én Ádám János jezsuita cserkészlelkipásztor, 83. születésnapján, hosszantartó, türelmesen viselt súlyos betegség után, a délutáni órákban Miskolcon, rendtársai körében békésen visszaadta lelkét Teremtőjének.

A kommunizmus alatti évtizedekben János atya a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben képviselte a katolikus lelkiséget. A KMCSSZ-ben végzett cserkész hitéleti és irodalmi munkássága, valamint sajátos cserkész lelkigyakorlatok és előadások tartása mellett, a nagy sorozatban szétküldött, cserkészlelkiséget elmélyítő Pisztránglevelek a nyugati világ magyar cserkészeinek mutattak irányt.

A rendszerváltoztatás után hazatért Magyarországra, ahol rendi feladatain túlmenően jeles alkalmakkor az újrainduló Magyar Cserkészszövetség egy-egy Közgyűlésén és más kiemelt rendezvényein meghívott előadóként Sík Sándor és Teleki Pál lelkiségét erősítette. Még pár évvel ezelőtt is, a Táborkereszt szervezésében lelkigyakorlatot tartott Budapesten a különböző korosztályú cserkészek részére. Élete végéig példaértékű közvetlen kapcsolatot tartott a Miskolcon tanuló jezsuita diákokkal és cserkészekkel.

Személyében hiteles embert búcsúztatunk. „Ő mindig arra fog emlékeztetni bennünket – írják jezsuita rendtársai –, hogy mennyire szeret minket Jézus, Aki közösséget vállal velünk.”

A jellemnevelő cserkészet példaképe ő, aki mennyei születésnapjától kezdve az égből vigyázza a magyar cserkészek sorsát és lelkiségét.

A gyászmise Miskolcon az Avas-déli jezsuita templomban lesz 2010. április 23-án, pénteken 15.00 órakor. Utána a templomban helyezik el hamvait.

A boldog feltámadás reményében búcsúzunk Tőle.



Jubileumi köszöntő

Tíz éves püspöki jubileuma alkalmából köszöntjük Beer Miklós cserkészpüspök atyát

Nyolc éves volt, amikor1951-ben családjával kitelepítették Budapestről Zebegénybe, ahol Vajda József, majd Liska Zoltán atyák, a legnehezebb években is külsőségek nélküli  cserkészpedagógiával foglalkoztak vele és a többi fiatallal. Ez a korszak maradandó nyomot  hagyott hivatására és egész életére.  

A cserkészet újraindulása után ő maga is mint aktív cserkészlelkipásztor kapcsolódott a fiatalok nevelésébe, nem csak plébániáján, hanem Budapesten is. A 90-es években, mint pap elnök több évig vezette a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közösségét. 2000-ben szentelték   váci megyéspüspökké. Azóta is cserkészlelkipásztori módszerével széles körben erősíti a fiatalokban a cserkészet értékeit.

Hálás szeretettel köszöntjük cserkészpüspökünket tíz éves jubileuma alkalmával, és szívből kívánunk neki még sokáig eredményes jó munkát – Jézusért!
A püspök atyával együttműködő cserkészek nevében

                                        Arató László cst.


Manhattani nyilatkozat

2009. novemberében több mint 125 amerikai katolikus, szabadkeresztény és ortodox vezető írta alá a több hónapos közös munkával megfogalmazott Manhattani Nyilatkozatot.

A nyilatkozat többek között állást foglal az emberi élet szentsége, az egy férfi és egy nő életszövetségeként definiált házasság, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság mellett, és ezek érdekében bizonyos körülmények között a polgári engedetlenséget is megengedhetőnek nyilvánítja.

A nyilatkozat magyar fordítása itt olvasható



A papság éve alkalmából


A cserkészlelkipásztori hivatás

(A cserkészlelkipásztori munka sajátosságai)

A papnak és a cserkésznek, a papi életnek és a cserkészéletnek vannak közös sajátosságai. Mindegyik valami többre vállalkozik, mint az átlagember. A mindennapi ember járja a maga életútját, amelynek során a saját érdekeit igyekszik érvényesíteni. Ennek módját befolyásolja ökölt természete, adott családi, szűkebb és tágabb társadalmi légköre, a természetfölötti világgal való elmélyült, felszínes vagy éppen nem létező kapcsolata.

Isten minden embert szeret és mindegyiknek elég kegyelmet ad, hogy elérje végső célját, azaz üdvözüljön. Ám a szabad ember elutasíthatja Isten iránta megnyilvánuló szeretetét.


A papi hivatás

Isten azt szeretné, hogy minden ember osztozzon vele a boldog örökkévalóságban. Ennek érdekében láthatatlan módon, segítő kegyelmével készteti az embert a jóra. Ám igen gyakran látható teremtményein, kiemelten egyes embereken keresztül tolmácsolja meghívását. Egyeseket kiválaszt magának, és valamilyen titokzatos módon értésükre adja, hogy szeretetével különlegesen is igényt tart szolgálatukra. Jézus az apostolokat is így gyűjtötte maga köré. Nem a legtehetségesebbeket, legképzettebbeket, legerősebbeket, legtöbb jó adottsággal rendelkezőket szólította meg, hanem a halászt, a vámost, a mindennapi élet emberét, aki a tőle szokott módon tette a dolgát. A kiválasztás a papi hivatás titka. A megszólított érdeme a kiválasztás elfogadása. Az apostolok sem sejtették, hogy mi vár rájuk, de felfogták, hogy a Mester igényli a teljes személyiségüket betöltő szolgálatukat. Megigézte őket láthatatlanul az Isten kegyelme, hallhatóan és láthatóan pedig Jézus tanítása, egyszerűsége, élete példája.

Jézus körül sokan érdeklődtek, kíváncsiskodtak, hallgattak rá, álmélkodtak csodáin. De Jézus Pétert, Jakabot, Andrást… összesen tizenkettőt választott ki, köztük Júdást is. Ezt követően a Mester sokat foglalkozott velük. Látták életét, csodáit, és mindennapi életük gyarlóságai ellenére lélekben egyre jobban felnőttek Hozzá. Törekedtek Jézust követni, és a hétköznapi hívő emberekből apostolok lettek. Ezt az utat járják a papi hivatásra igent mondók.


A cserkészvezetői hivatás

Korunk fiataljai is ott sodródnak Jézus körül. Van, aki fel sem fogja helyzetét, van, aki már keres valakit, s van, aki már felismerte Őt.

Jézus rámutat egy-egy fiatal gyermekre: Gyere cserkésznek, szükségem van rád. Van köztük hívő, van kereső s van, aki nem is érti, hogy miről van szó. Ő nem igen tehet róla, hogy olyan a családja és a világ, amely körülveszi és vakká tette. Ám Jézus küld egy helyzetet, egy barátot, egy lelkipásztort, egy könyvet vagy a kiválasztott szűkebb környezetéből valakit, aki tolmácsolja üzenetét. A megszólítottak között van olyan, aki a meghívásra nemet mond. Megteheti. A legtöbbje azonban jelentkezik cserkésznek. A csapatban jelöltként, vezetőinek és új közösségének hatására formálódik benne a cserkész, és egyre tudatosabban készül cserkészfogadalmának letételére. Számára a cserkészet életforma.

A cserkész Isten gyermeke, aki az Isten imádását és a rossz tiltását megfogalmazó tízparancs megtartásán felül önként vállalja a jóra késztető tíz cserkésztörvény szerinti életet, s ily módon átlag feletti elvárásokat támaszt önmagával szemben. Amikor ezzel tudatosan azonosul, cserkészfogadalommal elkötelezi magát egy olyan közösség mellett, amely az önnevelésre késztetésen kívül arra törekszik, hogy tagjai naponta legalább egy jótettet végezzenek. Amikor a cserkészgyermek felnövekszik, ha arra alkalmas, őrsvezető-, később segédtisztképzésen vehet részt. Ha testileg-lelkileg eredményesen helytáll, akkor ez utóbbi után leteheti a cserkésztiszti fogadalmat. Mint cserkészvezető így lesz Isten munkatársa.

A cserkészlelkipásztori hivatás

Az elmondottak adják a sajátos, nagy hasonlóságot a lelkipásztor és a cserkészvezető között. Mindkettőt Isten választotta ki magának. Mindkét hivatás a teljesítés során elsősorban nem a saját földi érdekeiért fáradozik, hanem adottságaival Istent szolgálja a reábízottak Hozzá vezetésével.

Nem véletlen, hogy sok értékes cserkészvezetőt Isten papi, szerzetesi szolgálatra hív. Aki fiatalon megszokta, hogy a vezetés elsősorban példa, aki Isten iránti szeretetből az általa vezetetteket felelősséggel szolgálja még a következetes, szeretetteljes elvárásaiban is, és aki utolsó az étkezésben, de első a feladat végrehajtásában, és mindig törekszik megőrizni a tiszta, kulturált élet kiegyensúlyozott derűjét és nyugalmát még zűrös esetekben is, annak számára a cserkészélet nagyszerű folytatása a papi és szerzetesi hivatás. Ugyanakkor a cserkészek legtöbbjének a gyermekeket vállaló, életre szólóan megszentelt családi hivatás lesz a sajátja.

Megállapítható, hogy ez fordítva is igaz. Azokban a szemináriumokban, plébániákon, ahol lehetőség van a cserkészettel megismerkedni, ott általában az életrevaló és a legelkötelezettebb papnövendékek, káplánok vállalják a cserkészetet, vagyis a papi hivatásuk mellett a cserkészfogadalom és a tíz törvény szerinti, átlag feletti elvárásokat támasztó cserkész (lelkipásztori) életformát.


A cserkészek Isten országát építik itt a földön (Bi-Pi)

A papi és cserkészvezetői hivatás összefonódása nem véletlen. Az a lelkipásztor, akinek igen döntése mögött nem az egzisztencia biztonsága, a munka nagyfokú szabadsága, esetleg kitűnő szellemi adottságai kamatoztatásának vágya vagy valamilyen másodlagos motívum áll első helyen, hanem a láthatatlan Isten szeretete és szolgálatának vágya az emberekben, az keresi az Isten szeretetének viszonzási módjait. Kiemelten az egyik legnehezebb területen: a gyermekek és a fiatalok körében.

Ezért odaadja önmagát, alakítja életét. A pénzéhes és ösztönös vágyak kielégítésének mohó világában törekszik az egyszerűségre, az igénytelenségre és az igazság vállalására környezetében, birtoklásaiban és étkezéseiben. A fajfenntartás családalapító ösztönét a szellemi és lelki kapcsolatok kibővítésére konvergálja: mindenkinek mindene akar lenni. Mindezt átszövi az imádságra épülő isteni jelenlét tudatának gazdagsága.

Az erre vezető út a tíz parancs és a szeretet. A cserkészlelkipásztori lelkiség forrása a tíz cserkésztörvénybe kapaszkodó hétköznapok jóra késztetésének megélése. Célja az Isten, a nemzet és az emberek szolgálatának önzetlen és tudatos vállalása.

Ő a cserkészlelkipásztor, aki számos feladata mellett felvállalta, hogy élete példájával, a cserkészpedagógiai módszer alkalmazásával – a világi cserkészvezetőkkel együttműködve –, jó programokba rejtve értékét vesztett korunk fiataljait Istenhez vezeti.

Ez az út nem egyedüli lehetőség. Az Isten felé sok más kitaposott ösvény is vezet. Ám elmondhatjuk, hogy a mai világban korszerű cserkészlelkipásztornak lenni az egyik legnagyobb áldozatot követelő hivatás és küldetés. Ők azok, akik a legváltozatosabb körülmények között, a demoralizált társadalomban élő fiatalokkal kívánják Isten országát építeni.

Adjunk hálát, hogy Jézus a cserkészfiatalok közé hívott meg minket pásztornak, Érte jó munkát végezni. Befejezésül dúdoljuk el a Tavaszi szél vizet áraszt népdalt, amelynek dallamára az alábbi cserkészdal született:

Pünkösdi szél vihart támaszt,
Megváltóm, Megváltóm.
Minden ember sorsot választ
Megváltóm, Megváltóm.
Hát én immár kit válasszak
Megváltóm, Megváltóm.
Te engemet, én Tégedet
Megváltóm, Megváltóm.

Arató László