|
„megfogadták, hogy ha a város újjáépül, hatalmas templomot építenek” |
125 éve tört Szegedre a „nagy víz” |
|
Látogatás a
Fogadalmi templomban
A március 11-i máglyagyújtás résztvevői a jól végzett munkájuk
jutalmául lehetőséget kaptak arra, hogy bejárhassák a Fogadalmi templom azon
részeit is, ahová nem mindenkinek adatik meg a belépés. Erre az eseményre
csaknem két hónappal később, május elején került sor. A kis csapatnak nem
mindennapi élményben volt része, ezt próbálom meg az alábbiakban felidézni és
közkinccsé tenni az akkor készült fényképek segítségével.
Először a város felőli toronyba mentünk föl.
Az első érdekesség a régi óraszerkezet volt.
Majd elértük a 33 méter magasan lévő óratermet. Ma persze már
villanymotorok hajtják a frankfurti atomórához szinkronizált toronyórákat, melyek
(mármint a motorok) már jóval kisebbek. Az órák annál méretesebbek:
Magyarország legnagyobb méretű templomtornyon látható óráiról van szó, a
számlap 4,3 méter átmérőjű, a mutatók pedig 2,7 és 2,3 méteresek.
Az óra belülről...
... és kívülről
Az óra fölött csigalépcső következett
Ezután elértük a harangszintet, ahol a lépcső a Magyarok
Nagyasszonya harang mellett vezetett tovább. Itt 40 méteren jártunk.
Röviddel ezután megérkeztünk a 46 méter magasságban lévő kilátószintre.
Mivel ezt a tornyot az utóbbi időben gyakran megnyitják az érdeklődők előtt,
ide egy biztonsági huzalfonatot is felszereltek.
Persze a továbbiakban úgy fényképeztünk, hogy ez ne rontsa a látványt.
Jöjjön tehát a körpanoráma:
Nézelődés közben hetet ütött a toronyóra és harangszó hallatszott
közvetlenül alattunk. Visszamentünk a harangszintre, ahol azt láttuk (és hallottuk
is [video, 2 MB], igen erősen), hogy a Szent Teréz harang szól.
Ennek az apropóján érdemes megismerkedni a város felőli torony
négy harangjának történetével.
A
harangok története a régi Szent Demeter templomban kezdődik. Az 1879‑es szegedi
nagyárvíz idején a mai Dóm helyén álló templom harangjait az első világháború
végén, 1917-ben elvitték. Egészen 1921-ig nem volt harangszó a Belvárosban.
Ekkor adományozta Milkó Endre és neje a templom két és fél mázsás Lélekharangját. Felirata is
erre emlékeztet:
„Boldogok a megholtak, akik az Úrban hunytak el – Isten
Dicsőségére és közülünk elköltözött Dinike fiunk emlékére adományozta dr. Milkó
Endre és neje Zniobányai Krisztina 1921.”
A
templom másik harangját, a négymázsás Szent Terézt szintén
1921-ben adományozta egy házaspár. A következő feliratot olvashatjuk rajta:
„Isten dicsőségére és Szent Teréz tiszteletére adományozta Szűcs
Béla és neje Juhász Amália 1921-ben.”
2002
februárjában megrepedt és mindörökre elhallgatott a Szent Teréz nevére szentelt
harang. A harang lekerült a toronyból, és a templomban lett kiállítva. Így
hirdette a szegedieknek, hogy sürgősen felújításra szorul a Dóm harangjainak
húzóberendezése. Az egyházközség ekkor – a szakemberek javaslatára – a többi
harangot is kikapcsolta, nehogy mozgatószerkezetük és nyelvük elavultsága
folytán harangtestvérük sorsára jussanak. Mivel akkor egy ideje már az
egyébként is csak alkalmanként megszólaló Hősök harangja sem működött, a
Belvárosban elnémultak a harangok. A szegediek bizonyítékát adták a
harangszóhoz való kötődésüknek, s jórészt a város polgárainak anyagi
áldozatvállalása révén megvalósulhatott a város felőli toronyban lakó harangok
mozgatószerkezetének felújítása. Elhatározták azt is, hogy a megrepedt harang
helyére újat öntetnek. Több szakvélemény és árajánlat beszerzése után a
megbízást a világhírű passaui Perner harangöntő cég kapta meg, akik egyben
vállalták az új harang elkészítését, valamint a többi négy harang felújítását.
A helyi munkálatok 2002. november 26-án kezdődtek. December 1-jén, vasárnap,
ünnepélyes keretek között leengedésre került a város felőli toronyból a
megrepedt harang. December 6-ára befejeződtek a munkálatok, és a Szegedi
Székesegyház öt harangjából három ismét megszólalhatott. Az új harang 2003.
február 7-én került kiöntésre Passauban, és március 20-án érkezett meg
Szegedre. A felszentelésre és a toronyba történő beszerelésre április 6-án
került sor, a következő felirat olvasható rajta:
„Isten dicsőségére és Szent Teréz tiszteletére öntette a
Szeged-Belvárosi Egyházközség Gyulay Endre püspöksége idején az Úrnak 2003.
évében”
A
régi Szent Demeter templom harmadik harangja a Magyarok
Nagyasszonya tiszteletére öntetett tíz mázsás harang volt. Ezt a
második világháborúban, 1943-ban széttörték és elvitték, azzal az ígérettel,
hogy a háború végén újat öntenek helyette. Ez akkor nem történt meg, csupán
1996-ban került vissza az újonnan öntött Magyarok Nagyasszonya társai mellé. A
harangon ez a felirat olvasható:
„A Szegedi Fogadalmi Templomból a II. világháború idején
1943-ban elhurcolt Magyarok Nagyasszonya harang emlékére, Gyulay Endre
megyéspüspöksége és Ábrahám István plébánossága idején öntötte Gombos Lajos
harangöntő mester Őrbottyánban 1996 évben.”
Amikor
a szegediek – az árvíz után tett fogadalmukhoz híven – elkezdték építeni a mai
Dómot, le kellett bontani a Szent Demeter templomot. Ekkor a harangok az épülő
Székesegyház szentélye melletti fa haranglábra kerültek. A templom építése
közben merült fel a gondolat, hogy az új Székesegyházba a meglévő három harang
mellé a templom nagyságához méltó új harangok kellenének. Így készült el
1927-ben a város összefogásának és a Honvédelmi Minisztérium támogatásának
köszönhetően a Szent Gellért, más néven Hősök harangja, valamint a Szent Imre
harang, melyet Püspökharangnak is szoktak
nevezni. Utóbbin ez olvasható:
„Szent Imre herceg! Szép liliomszál!
Nevelj nekünk tiszta nemzedéket,
Atyáid hitéhez, koronájához
És törvényeihez hű ifjúságot!”
A
másik oldalon pedig ez áll:
„Isten dicsőségére, Szent Imre herceg tiszteletére öntette a
Szeged-belvárosi egyházközség Várhelyi József pápai prelátus, plébános, egyházi
elnök és Muntyán István dr. táblai tanácselnök, világi elnök idejében az Úrnak
1927. esztendejében.”
A 2002 és 2004 között
lezajlott felújítások során a következő munkálatokat végezték el, melyek
összesen több mint 10 millió forintot emésztettek fel:
A megrepedt
Szent Teréz harang helyére kiöntésre került az új harang.
A város felőli
torony négy harangja új nyelvet kapott, melyek a korábbiakkal ellentétben már
nincsenek lerögzítve, hanem a harang természetes mozgását követve együtt
lengnek a haranggal. Ez az eljárás természetes hangzást eredményez, és kíméli a
harangot.
Mind a négy
harang új, modem, harangkímélő húzószerkezetet kapott, speciális motorokkal,
melyek nem rángatják a harangot, hanem annak természetes lengését érzékelve
finoman mozgatják azt.
Beépítésre
került egy számítógép által irányított elektronikus vezérlőegység.
A sekrestyében
került elhelyezésre az új programozó-egység, mely lehetővé teszi a harangozási
rend egész évre előre történő beprogramozását.
A
programozó-egységhez kapcsolódva új vezérlést kapott a toronyóra, mely a
frankfurti atomóráról kapott műholdas jeleknek köszönhetően mindig a pontos
időt mutatja.
A negyed- és
egész órák jelzésére új ütőszerkezetek kerültek felszerelésre, melyek szintén
harangkímélőek.
Új nyelv
valamint új húzószerkezet a Tisza felőli toronyban egyedül lakó 8537 kg-os
Hősök harangjához.
A Dóm harangjainak adatai és hangjuk az árvízi oldalak
Harangszó az évforduló éjjelén
című oldalán tekinthetők ill. hallgathatók meg,
a Hősök
Harangjának bemutatása ezen oldal későbbi részén található.
Ezután folytattuk utunkat fölfelé. Ide már nem jöhetnek föl a
látogatók, így a torony felső része háborítatlan tanyája a galamboknak, aminek
végterméke a képen látható.
Itt már szűkülnek a falak, a korlát pedig veszedelmesen inog a
kezünkben. Néhány aggodalmas sóhajtás után azonban mindenki nekivág az utolsó
szakasznak.
És felértünk az erkély magasságába, ami a padlószinttől számítva
majd’ 70 méter.
Már csak le kellett emelni az „ajtórácsot”...
... és ki lehetett lépni az erkélyre...
... a nyaktörő mélység fölé.
Itt már szabadon szárnyalhatott a tekintetünk.
A díszbe öltöztetett Belvárosi híd
A Honvéd téri templom
Az új zsinagóga
Milyen kicsi a Nagyállomás...
Kicsi a rakás... Vagyis inkább a hely, vigyázni kellett, hogy nehogy belelépjünk lyukba, ahol lefelé vezet a csigalépcső
És ami még fölöttünk volt... Továbbmenet nincs!
Már lefelé. Ezen a lépcsőn érdemes háttal előre próbálkozni.
Fölfelé ez kevésbé jönne be, bár gondoljunk a kis Vukra...
Nem kifejezetten toronymászó ruhában...
Miután leértünk, a másik torony felé vettük az irányt. Az alsóbb
szintek egyikén a következő látvány fogadott minket:
Mik ezek a gömbhéjak? A megoldás odaát, pontosabban a hátoldalon
van: ez a dóm kupolájának makettje, a helyiség pedig a szabadtéri játékok
(egyik) raktára
Néhány szinttel följebb egy harangnyelvet találtunk, mégpedig a
Szent Gellért harang (Hősök harangja) korábbi nyelvét
Hogy látszódjanak az arányok, avagy mekkora egy féltonnás
harangnyelv. A mennyezeten egy befoltozott lyuk helyét lehetett látni, ugyanis
a kiszerelés után nem bírták lehozni a lépcsőn a régi ütőszerkezetet...
A következő szinten már a lenyűgöző méretű harang fogadott minket. Ismerkedünk meg az ő történetével is.
A
nyolcvanöt mázsás Hősök harangja jelenleg egyedül lakik a Tisza felőli
toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, jelenleg a második
helyen áll a budapesti Szent István Bazilika száztíz mázsás Szent István
harangja mögött. A harangot első püspökünk, egyházmegyénk védőszentje, Szent
István fiának, Imrének nevelője, Szent Gellért tiszteletére szentelték a
fogadalmat teljesítő elődeink. Másik ismert nevének (Hősök harangja) az az
eredete, hogy a harang anyagi okokból csak az akkori Honvédelmi Minisztérium
támogatásával készülhetett el. Felirata a következő:
„Az Úr igéjét hirdetem,
Az Úr virraszt a föld felett
Az Úr kopog a szíveken,
Nyissatok ajtót, emberek!
Atya az Úr, igaz, erős,
Atya az Úr, szelíd, szeret
Balkeze árvizet esőz,
De jobbja új napot kelet.
Napot a vérző földeken,
A vértanú sírok felett,
Az Úr kopog a szíveken,
Nyissatok ajtót, emberek!”
Másik
oldalon lévő felírás pedig:
„Öntette a Szeged-belvárosi plébánia, Várhelyi József pápai
prelátus kezdeményezésére Glattfelder Gyula dr. püspöksége idején, Klebelsberg
Kunó kultuszminiszter támogatásával, Aigner Károly főispánsága, Somogyi
Szilveszter dr. polgármestersége alatt Isten dicsőségére, Szent Gellért
tiszteletére, az 1914-18-ig tartott világháborúban elesett magyar hősök
emlékére az Úr 1927. évében.”
A harang méreteire jellemző, hogy egyetlen fényképbe sem fért bele
teljes egészében...
Az új harangnyelv, amely egymagában kétszer olyan nehéz, mint a
másik toronyban lévő Lélekharang
Az egyik lengetőmotor
És a haranghoz illő méretű szerelőkulcs
A harang nagyságát jól mutatja az is, hogy mekkora mellette egy
ember
Utunk még nem ért véget, következett a karzat...
... ahol testközelből csodálhattuk meg az orgonát, amely Európa
legnagyobbjai közé tartozik. Az orgonát Geyer József tervezte és a pécsi
Angster cég építette. 9740 sípján ezerféle hangszín adható elő. Legkisebb sípja
másfél centiméteres, a legnagyobb 5 méteres. Az üzemeltetéséhez szükséges
levegőt 7 villanymotor hajtja.
Az ötmanuálos játékasztal. De akkor hány kezűnek kell lennie egy
orgonistának...?
Egy óra a falon
Akik már azt hitték, hogy a két torony után több lépcsőzés nem
lesz, csalódniuk kellett. Néhány ajtót magunk mögött hagyva a sötét padláson
mentünk tovább.
Egy kazán. A porba talán az ellenőrzések ideje van beleírva...?
Helyenként kifejezetten bújócska-jelleggel lehetett csak átférni
Majd egy pallón lépdeltünk be a templom boltívének középvonalába
Az egyik irányba sok kacat volt, a másik irányba pedig...
... kiléptünk a kupola szélére.
Aki nem fél a mélységtől, az kihajolhat a korláton – „csak” kb. 30
méter magasan vagyunk
A 282 m2-es kupolafreskó a Pünkösdöt, a Szentlélek
eljövetelét jeleníti meg a Szentlélek galambjával, körben az égiháború drámai
sötétjében várakozó apostolokkal, Szent István korona-felajánlásával és magyar
szentekkel.
De minden jónak vége szakad egyszer. Eljárt az idő, csaknem két
órát töltöttünk a templomban. Még egy búcsúpillantást vetünk a kupola széléről
a fényben úszó tetőre és tornyokra, azután pedig visszatérünk a padláson és a
tornyon át a Dóm térre.
Ott voltunk fönn. Megérte? Feltétlenül!
Köszönjük a lehetőséget Kondé Lajos atyának és a Belvárosi
Plébániának!
