„megfogadták, hogy ha a város újjáépül, hatalmas templomot építenek”

 

125 éve tört Szegedre a

„nagy víz”

 

 

 

Látogatás a Fogadalmi templomban

 

 

A március 11-i máglyagyújtás résztvevői a jól végzett munkájuk jutalmául lehetőséget kaptak arra, hogy bejárhassák a Fogadalmi templom azon részeit is, ahová nem mindenkinek adatik meg a belépés. Erre az eseményre csaknem két hónappal később, május elején került sor. A kis csapatnak nem mindennapi élményben volt része, ezt próbálom meg az alábbiakban felidézni és közkinccsé tenni az akkor készült fényképek segítségével.

 

 

Először a város felőli toronyba mentünk föl.

 

 

Az első érdekesség a régi óraszerkezet volt.

 

 

Majd elértük a 33 méter magasan lévő óratermet. Ma persze már villanymotorok hajtják a frankfurti atomórához szinkronizált toronyórákat, melyek (mármint a motorok) már jóval kisebbek. Az órák annál méretesebbek: Magyarország legnagyobb méretű templomtornyon látható óráiról van szó, a számlap 4,3 méter átmérőjű, a mutatók pedig 2,7 és 2,3 méteresek.

 

Az óra belülről...

 

 

... és kívülről

 

 

Az óra fölött csigalépcső következett

 

 

Ezután elértük a harangszintet, ahol a lépcső a Magyarok Nagyasszonya harang mellett vezetett tovább. Itt 40 méteren jártunk.

 

 

Röviddel ezután megérkeztünk a 46 méter magasságban lévő kilátószintre. Mivel ezt a tornyot az utóbbi időben gyakran megnyitják az érdeklődők előtt, ide egy biztonsági huzalfonatot is felszereltek.

 

 

Persze a továbbiakban úgy fényképeztünk, hogy ez ne rontsa a látványt.

Jöjjön tehát a körpanoráma:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézelődés közben hetet ütött a toronyóra és harangszó hallatszott közvetlenül alattunk. Visszamentünk a harangszintre, ahol azt láttuk (és hallottuk is [video, 2 MB], igen erősen), hogy a Szent Teréz harang szól.

 

 

Ennek az apropóján érdemes megismerkedni a város felőli torony négy harangjának történetével.

 

 

A harangok története a régi Szent Demeter templomban kezdődik. Az 1879‑es szegedi nagyárvíz idején a mai Dóm helyén álló templom harangjait az első világháború végén, 1917-ben elvitték. Egészen 1921-ig nem volt harangszó a Belvárosban. Ekkor adományozta Milkó Endre és neje a templom két és fél mázsás Lélekharangját. Felirata is erre emlékeztet:

 

„Boldogok a megholtak, akik az Úrban hunytak el – Isten Dicsőségére és közülünk elköltözött Dinike fiunk emlékére adományozta dr. Milkó Endre és neje Zniobányai Krisztina 1921.”

 

 

A templom másik harangját, a négymázsás Szent Terézt szintén 1921-ben adományozta egy házaspár. A következő feliratot olvashatjuk rajta:

 

„Isten dicsőségére és Szent Teréz tiszteletére adományozta Szűcs Béla és neje Juhász Amália 1921-ben.”

 

2002 februárjában megrepedt és mindörökre elhallgatott a Szent Teréz nevére szentelt harang. A harang lekerült a toronyból, és a templomban lett kiállítva. Így hirdette a szegedieknek, hogy sürgősen felújításra szorul a Dóm harangjainak húzóberendezése. Az egyházközség ekkor – a szakemberek javaslatára – a többi harangot is kikapcsolta, nehogy mozgatószerkezetük és nyelvük elavultsága folytán harangtestvérük sorsára jussanak. Mivel akkor egy ideje már az egyébként is csak alkalmanként megszólaló Hősök harangja sem működött, a Belvárosban elnémultak a harangok. A szegediek bizonyítékát adták a harangszóhoz való kötődésüknek, s jórészt a város polgárainak anyagi áldozatvállalása révén megvalósulhatott a város felőli toronyban lakó harangok mozgatószerkezetének felújítása. Elhatározták azt is, hogy a megrepedt harang helyére újat öntetnek. Több szakvélemény és árajánlat beszerzése után a megbízást a világhírű passaui Perner harangöntő cég kapta meg, akik egyben vállalták az új harang elkészítését, valamint a többi négy harang felújítását. A helyi munkálatok 2002. november 26-án kezdődtek. December 1-jén, vasárnap, ünnepélyes keretek között leengedésre került a város felőli toronyból a megrepedt harang. December 6-ára befejeződtek a munkálatok, és a Szegedi Székesegyház öt harangjából három ismét megszólalhatott. Az új harang 2003. február 7-én került kiöntésre Passauban, és március 20-án érkezett meg Szegedre. A felszentelésre és a toronyba történő beszerelésre április 6-án került sor, a következő felirat olvasható rajta:

 

„Isten dicsőségére és Szent Teréz tiszteletére öntette a Szeged-Belvárosi Egyházközség Gyulay Endre püspöksége idején az Úrnak 2003. évében”

 

 

A régi Szent Demeter templom harmadik harangja a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére öntetett tíz mázsás harang volt. Ezt a második világháborúban, 1943-ban széttörték és elvitték, azzal az ígérettel, hogy a háború végén újat öntenek helyette. Ez akkor nem történt meg, csupán 1996-ban került vissza az újonnan öntött Magyarok Nagyasszonya társai mellé. A harangon ez a felirat olvasható:

 

„A Szegedi Fogadalmi Templomból a II. világháború idején 1943-ban elhurcolt Magyarok Nagyasszonya harang emlékére, Gyulay Endre megyéspüspöksége és Ábrahám István plébánossága idején öntötte Gombos Lajos harangöntő mester Őrbottyánban 1996 évben.”

 

 

Amikor a szegediek – az árvíz után tett fogadalmukhoz híven – elkezdték építeni a mai Dómot, le kellett bontani a Szent Demeter templomot. Ekkor a harangok az épülő Székesegyház szentélye melletti fa haranglábra kerültek. A templom építése közben merült fel a gondolat, hogy az új Székesegyházba a meglévő három harang mellé a templom nagyságához méltó új harangok kellenének. Így készült el 1927-ben a város összefogásának és a Honvédelmi Minisztérium támogatásának köszönhetően a Szent Gellért, más néven Hősök harangja, valamint a Szent Imre harang, melyet Püspökharangnak is szoktak nevezni. Utóbbin ez olvasható:

 

„Szent Imre herceg! Szép liliomszál!

Nevelj nekünk tiszta nemzedéket,

Atyáid hitéhez, koronájához

És törvényeihez hű ifjúságot!”

 

A másik oldalon pedig ez áll:

 

„Isten dicsőségére, Szent Imre herceg tiszteletére öntette a Szeged-belvárosi egyházközség Várhelyi József pápai prelátus, plébános, egyházi elnök és Muntyán István dr. táblai tanácselnök, világi elnök idejében az Úrnak 1927. esztendejében.”

 

 

A 2002 és 2004 között lezajlott felújítások során a következő munkálatokat végezték el, melyek összesen több mint 10 millió forintot emésztettek fel:

 

A megrepedt Szent Teréz harang helyére kiöntésre került az új harang.

 

 

A város felőli torony négy harangja új nyelvet kapott, melyek a korábbiakkal ellentétben már nincsenek lerögzítve, hanem a harang természetes mozgását követve együtt lengnek a haranggal. Ez az eljárás természetes hangzást eredményez, és kíméli a harangot.

 

 

Mind a négy harang új, modem, harangkímélő húzószerkezetet kapott, speciális motorokkal, melyek nem rángatják a harangot, hanem annak természetes lengését érzékelve finoman mozgatják azt.

 

 

Beépítésre került egy számítógép által irányított elektronikus vezérlőegység.

 

 

A sekrestyében került elhelyezésre az új programozó-egység, mely lehetővé teszi a harangozási rend egész évre előre történő beprogramozását.

 

 

A programozó-egységhez kapcsolódva új vezérlést kapott a toronyóra, mely a frankfurti atomóráról kapott műholdas jeleknek köszönhetően mindig a pontos időt mutatja.

 

 

A negyed- és egész órák jelzésére új ütőszerkezetek kerültek felszerelésre, melyek szintén harangkímélőek.

 

 

Új nyelv valamint új húzószerkezet a Tisza felőli toronyban egyedül lakó 8537 kg-os Hősök harangjához.

 

 

A Dóm harangjainak adatai és hangjuk az árvízi oldalak

Harangszó az évforduló éjjelén

című oldalán tekinthetők ill. hallgathatók meg,

a Hősök Harangjának bemutatása ezen oldal későbbi részén található.

 

 

Ezután folytattuk utunkat fölfelé. Ide már nem jöhetnek föl a látogatók, így a torony felső része háborítatlan tanyája a galamboknak, aminek végterméke a képen látható.

 

 

Itt már szűkülnek a falak, a korlát pedig veszedelmesen inog a kezünkben. Néhány aggodalmas sóhajtás után azonban mindenki nekivág az utolsó szakasznak.

 

 

És felértünk az erkély magasságába, ami a padlószinttől számítva majd’ 70 méter.

 

 

Már csak le kellett emelni az „ajtórácsot”...

 

 

... és ki lehetett lépni az erkélyre...

 

 

... a nyaktörő mélység fölé.

 

 

Itt már szabadon szárnyalhatott a tekintetünk.

 

 

 

 

 

 

 

A díszbe öltöztetett Belvárosi híd

 

 

A Honvéd téri templom

 

 

Az új zsinagóga

 

 

Milyen kicsi a Nagyállomás...

 

 

Kicsi a rakás... Vagyis inkább a hely, vigyázni kellett, hogy nehogy belelépjünk lyukba, ahol lefelé vezet a csigalépcső

 

 

És ami még fölöttünk volt... Továbbmenet nincs!

 

 

Már lefelé. Ezen a lépcsőn érdemes háttal előre próbálkozni. Fölfelé ez kevésbé jönne be, bár gondoljunk a kis Vukra...

 

 

Nem kifejezetten toronymászó ruhában...

 

 

Miután leértünk, a másik torony felé vettük az irányt. Az alsóbb szintek egyikén a következő látvány fogadott minket:

 

 

Mik ezek a gömbhéjak? A megoldás odaát, pontosabban a hátoldalon van: ez a dóm kupolájának makettje, a helyiség pedig a szabadtéri játékok (egyik) raktára

 

 

 

Néhány szinttel följebb egy harangnyelvet találtunk, mégpedig a Szent Gellért harang (Hősök harangja) korábbi nyelvét

 

 

Hogy látszódjanak az arányok, avagy mekkora egy féltonnás harangnyelv. A mennyezeten egy befoltozott lyuk helyét lehetett látni, ugyanis a kiszerelés után nem bírták lehozni a lépcsőn a régi ütőszerkezetet...

 

 

A következő szinten már a lenyűgöző méretű harang fogadott minket. Ismerkedünk meg az ő történetével is.

 

 

A nyolcvanöt mázsás Hősök harangja jelenleg egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, jelenleg a második helyen áll a budapesti Szent István Bazilika száztíz mázsás Szent István harangja mögött. A harangot első püspökünk, egyházmegyénk védőszentje, Szent István fiának, Imrének nevelője, Szent Gellért tiszteletére szentelték a fogadalmat teljesítő elődeink. Másik ismert nevének (Hősök harangja) az az eredete, hogy a harang anyagi okokból csak az akkori Honvédelmi Minisztérium támogatásával készülhetett el. Felirata a következő:

 

„Az Úr igéjét hirdetem,

Az Úr virraszt a föld felett

Az Úr kopog a szíveken,

Nyissatok ajtót, emberek!

 

Atya az Úr, igaz, erős,

Atya az Úr, szelíd, szeret

Balkeze árvizet esőz,

De jobbja új napot kelet.

Napot a vérző földeken,

A vértanú sírok felett,

Az Úr kopog a szíveken,

Nyissatok ajtót, emberek!”

 

Másik oldalon lévő felírás pedig:

 

„Öntette a Szeged-belvárosi plébánia, Várhelyi József pápai prelátus kezdeményezésére Glattfelder Gyula dr. püspöksége idején, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával, Aigner Károly főispánsága, Somogyi Szilveszter dr. polgármestersége alatt Isten dicsőségére, Szent Gellért tiszteletére, az 1914-18-ig tartott világháborúban elesett magyar hősök emlékére az Úr 1927. évében.”

 

 

A harang méreteire jellemző, hogy egyetlen fényképbe sem fért bele teljes egészében...

 

 

 

 

 

Az új harangnyelv, amely egymagában kétszer olyan nehéz, mint a másik toronyban lévő Lélekharang

 

 

Az egyik lengetőmotor

 

 

És a haranghoz illő méretű szerelőkulcs

 

 

A harang nagyságát jól mutatja az is, hogy mekkora mellette egy ember

 

 

 

Utunk még nem ért véget, következett a karzat...

 

 

... ahol testközelből csodálhattuk meg az orgonát, amely Európa legnagyobbjai közé tartozik. Az orgonát Geyer József tervezte és a pécsi Angster cég építette. 9740 sípján ezerféle hangszín adható elő. Legkisebb sípja másfél centiméteres, a legnagyobb 5 méteres. Az üzemeltetéséhez szükséges levegőt 7 villanymotor hajtja.

 

 

Az ötmanuálos játékasztal. De akkor hány kezűnek kell lennie egy orgonistának...?

 

 

Egy óra a falon

 

 

Akik már azt hitték, hogy a két torony után több lépcsőzés nem lesz, csalódniuk kellett. Néhány ajtót magunk mögött hagyva a sötét padláson mentünk tovább.

 

 

Egy kazán. A porba talán az ellenőrzések ideje van beleírva...?

 

 

Helyenként kifejezetten bújócska-jelleggel lehetett csak átférni

 

 

Majd egy pallón lépdeltünk be a templom boltívének középvonalába

 

 

Az egyik irányba sok kacat volt, a másik irányba pedig...

 

 

... kiléptünk a kupola szélére.

 

 

Aki nem fél a mélységtől, az kihajolhat a korláton – „csak” kb. 30 méter magasan vagyunk

 

 

A 282 m2-es kupolafreskó a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét jeleníti meg a Szentlélek galambjával, körben az égiháború drámai sötétjében várakozó apostolokkal, Szent István korona-felajánlásával és magyar szentekkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De minden jónak vége szakad egyszer. Eljárt az idő, csaknem két órát töltöttünk a templomban. Még egy búcsúpillantást vetünk a kupola széléről a fényben úszó tetőre és tornyokra, azután pedig visszatérünk a padláson és a tornyon át a Dóm térre.

 

 

Ott voltunk fönn. Megérte? Feltétlenül!

Köszönjük a lehetőséget Kondé Lajos atyának és a Belvárosi Plébániának!

 

 

 

 

vissza az árvízi emlékoldalra