Szegedi növényismereti program

Beküldte kommunikacio - 2018. május 11., 16:09

Mit keres a pitypang a salátádban? Illik-e a vadhúsokhoz a zamatos turbolya és mely szervünket gyógyítja, ha tea készül belőle? Mi mindenre van jótékony hatása a cickafarknak? Természetes környezetünkben kincsek között élünk, a gyógyhatású növények és azok alkalmazási körének ismerete hasznos tudást jelent a felhasználójának. Ilyenek a vadonlakó cserkészek! Április közepén közel harmincan vettek részt Szegeden, a szakág nyitott növényismereti túráján.

 

A Magyar Cserkészszövetség Vadonlakó szakágában hosszú ideje fontos téma a vadon élő növények ismerete, sokrétű felhasználása. Régóta tervben volt egy olyan esemény megszervezése, amit a téma egy szakértője vezet, így került sor Szegeden a növényismereti túrára 2018. április 14-15-én. Erre kifejezetten kedvezett a tavaszi időpont, amikor már rengeteg növény virágba borult és jellegzetességeik jól tanulmányozhatóak voltak.

Szegeden kívül az ország más részeiből is jöttek résztvevők, számukra szállást is tudtak biztosítani a szegedi Szent Mihály Plébánián. A szombat esti közös vacsora után a szakági vezetők ismeretterjesztő előadást tartottak a természetbeli életről.

A program szakmai vezetője Ábrahám Krisztián, a Kiskunsági Nemzeti Park oktatási referense volt. A növényismereti túra a szatymazi Tisza-völgyi bemutatóháztól indult ahol a résztvevők először a bemutatóház tárlatán a berendezett diorámák segítségével az Alsó-Tisza menti táj élővilágát ismerhették meg, melyeket a szakmai vezető egészített ki érdekességekkel a növény- és állatvilágból, és a közeli Fehér-tó kialakulásáról.

A bemutatóháztól indulva a szegedi Fehér-tóig tartott a túra, ahol a szakmai vezető szinte lépésenként mutatott új növényeket, virágokat a gyerekeknek. Többek közt az alábbiakat ismerhették meg: olocsáncsillaghúr, vad árvácska, pásztortáska, tyúkhúr, gyermekláncfű, ernyős sárma, fehér akác, komló, mezei aggófú, nagy csalán, különböző árvacsalán fajok, kerti holdviola, útszéli zsázsa, zamatos turbolya, cickafark, kutyatej, bürökgémorr. Ábrahám Krisztián nem csak magukat a növényeket mutatta be, de étkezési és gyógyászati felhasználásukról is beszélt, sőt, bíztatott az ehető növények kóstolgatására, a lehetőséggel a legtöbben éltek is.

Kiderült tehát, hogy a gyermekláncfű nem csak koszorúba fonva hasznos, de lehet levelét és virágját nyersen, salátába keverni. A másik nevén pitypang kiválóan alkalmas tea készítésre, főzete a máj méregtelenítésében jelenthet segítséget. A szárában található hatóanyag pedig az epe gyógyítására is alkalmas a népi gyógyászat hagyományai szerint. A tavaszi erdő korai növénye, a medvehagyma mellett a turbolya apró levelecskéi is régi kedvencek a konyhában: a franciák kedvelt zöldfűszer-féléje, krémek, mártások alapanyaga, különösen ajánlott vadhúsok fűszerezésére. Teájából a tüdő és a légutak tisztítására alkalmas főzetet készíthetünk. A cickafark alkalmazható sebkezelésnél, nyugtató, csillapító hatása van és elősegíti az emésztést. Mivel növényi női ösztrogént tartalmaz jól használható nőgyógyászati problémák enyhítésére.

A növényvilág mellett az állatokra is jutott figyelem, a túra során Krisztián egy gyíkot és egy vöröshasú unkát is elfogott, melyet így közelről is volt alkalom megtekinteni. Magyarországon minden kétéltű és hüllő faj védett, ezért őket útjukra is engedték.

A résztvevők a túra során az ún. Sirály-tanösvényt is bejárták, megfigyelhették a közeli kilátóról a Fehér-tó és környéke madárvilágát, melyből a héja és a sirályok voltak a leglátványosabbak, utóbbiak fő költő helye a tóban egy szigeten található. 

Rovat: